2022.01.01-től emelkedkedett a A minimálbér és a garantált bérminimum összege, emiatt minden “KATÁS”, beleértve már a 75 ezer forintot fizető kisadózók esetében is veszélybe került az öregségi nyugdíj kilátásai.

Ne tévesszen ez meg senkit, ugyanis számítások alapján 2035 után már az egész jelenlegi nyugdíjrendszer veszélybe kerülhet, ezért mindenkinek érdemes már aktív korában gondoskodnia az öregkoráról, hiszen – kevesen tudják, de- 2011-ben kivették az alkotmányból a nyugdíjhoz való jogot.

A törvény szerint továbbra alapvető feladata az államnak a nyugdíj finanszírozása, ugyanakkor ez már csupán szociális alapon nyugszik, nem kötelezettsége az államnak (Alaptörvény – Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)) “Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”

Ahogy törvény szövegezése is kiemeli, az állam önkéntesen létrehozott intézmények működésével is próbálja fenntartani a nyugdíjrendszert. Ebből az következik, hogy ha nem gondoskodunk idős korunkról, akkor csupán az állami pillérre támaszkodva nem fog sok babér teremni. Persze, élhetünk a kötelező szülőtartás lehetőségével is, amelyről az új PTK 2016-os módosítása rendelkezik, amely egyértelműen kimondja, hogy “a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben tartási kötelezettsége van; továbbá vasszigorral elrendeli, hogy aki a nagykorú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló szülő szükségleteinek ellátásáról, ő 1 éven belül követelheti a nagykorú gyermektől az ellátás ellenértékének megtérítését.”

Vajon melyik szülő akarja azt, hogy a gyermekét felnevelte és elindította az önálló útján, majd Őt támogassa vissza öregkorában. Véleményünk szerint nem azért vállalunk gyermeket, hogy majd Ők biztosítsák a nyugdíjunkat, hanem azért, hogy egy életen át Mi támogassuk Őket.

Visszakanyarodva a katásokra az ő esetük már nem tűr halasztást a nyugdíjra való öngondoskodást illetően. De miért is??

Katásoknak 2 irányból csorbul is elérhető nyugdíj szolgáltatás mértéke, ugyanis egyrészt a 2022-es br. 200 ezres minimálbér miatt tovább csökken az évenkénti szolgálati idő teljesítését (50e Ft-ot fizető Katás esetében 197 nap lesz, míg a 75e Ft-ot fizető Katás sem éri el a 365 napot, nekik 329 nap lesz a teljesített szolgálati idő) másrészt pedig az, hogy a nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege.

Mit jelent ez a számok halmazán?

Mivel főállású katások járulékalapja 2022-ben havi 108 ezer forint, tehát a nyugdíjszámításkor csupán ezt az összeget veszik majd figyelembe jövedelemként. Példának okáért, míg 2016-ban még 0,73 évnyi szolgálati időt szerzett egy főállású katás, addig 2022-ben már csak 0,54 évet tud szerezni. 2022 évi minimálbér növekedése miatt a katások még nagyobb hátrányba fognak kerülnek ezáltal. Ezt azt jelenti, hogy ha nem változik semmi, akkor a katások örülhetnek, ha 40 ezer forintállami nyugdíjat kapnak. Sőt, hiába emelt KATA-s adózó az illető, akkor is 2022-től már náluk sem teljesül az éves szolgálati idő (0,9), ezért például aki egész életében a minimálbérért dolgozott, ő is többet keres, mint az emelt KATA-s, ami mai értéken nagyságrendileg 100 ezer forintos havi nyugdíjat jelent.

Ez ugyan nem látszik a KSH által közölt átlagkereseteken (mert a KATA-sok bérének csak a járulék alapját veszik figyelembe), de nagyon sok vállalkozó (vagy akár korábban alkalmazott) pont azért választotta a KATA adózási formát, mert a legköltséghatékonyabb vállalkozói formai éves 12M Ft-ig és nagyon sokan közülük ki is maxolják ezt az összeget, ami nagyon szuper. Viszont ha szembe állítjuk a várható nyugdíjjal a bevételeket, akkor óriási szakadékot látunk. Számszerűsítve most keres egy KATA-s adózó 1M Ft-ot, míg nyugdíjként csupán 4-8%-át kapja meg, azaz 40-80e Ft-ot. Ebből következik, hogy az állam megadja annak a lehetőségét, hogy kevésbé járuljanak hozzá a KATA-sok a “közjóhoz”, cserébe nyilvánosan lemond róluk a nyugdíjellátás során.

A fentiek miatt a közel 400 ezer kisadózó számára a nyugdíjcélú öngondoskodás 2022-ben és utána méginkább elkerülhetetlennek látszik, mint a korábbi években.

Nyugdíj kapcsolat – Pénzügyi Praxis (penzugyipraxis.hu)